4. rész
Szóval, előzőleg ott hagytuk abba a történet fonalát, hogy eladtuk a lakásunkat egy rokonszenves fiatalembernek, aki a vételár nagy részét - a beleegyezésünkkel - banki hitelből fizette ki, és hogy a hitelbírálatra, folyósításra heteket, hónapokat kellett várni, miután az összeg számlára érkezett. Pechünkre az ingatlanpiac pont ekkor kezdett el felpörögni. Sok előrejelzés volt arra vonatkozóan, hogy egyszer majd vége lesz a stagnálásnak, de senki sem tudhatta, pontosan mikor és mi okból fog ez bekövetkezni... Még a szakértők is csak találgatni tudtak...
Elég gyorsan elérkezett az idő, amikor is a (volt) lakásunkat már birtokba kellett adni a vevőnek. Nekünk viszont még nem volt meg az "új" lakásunk. Így nem tudtam mást tenni, elfogadtam családunk ismeretségi köréből egy kedves felajánlását, hogy pár hétig, talán hónapig, amíg nem költözhetünk be a következő lakásunkba, addig a bútoraimat, lakásfelszerelési dolgaimat egy közeli "raktárban" tárolhatjuk. Az előző bejegyzésemben láthattál 2 fotót ízelítőül. El tudod képzelni, hogy ezeket a régi, súlyos koloniál bútorokat (amelyek megbecsült családi örökségeink voltak) nem egyszerű szállítani, cipelni. Főleg a 3. emeletről, lépcsőkön stb. Plusz még vannak más bútorok is, valamint mosógép, hűtő, miegymás. Mint minden normális háztartásban. Még vettem a költözéshez egy lépcsőnjáró molnárkocsit is. Szóval, segítséggel, nagy nehezen sikerült raktárba költöztetni a holmikat, és abban bíztam, hogy már csak egy alkalommal kell majd ezekkel költözni. (6-8 emberes munka volt...)
Így hát, elég sokféle területen elkezdtem keresni a leendő, új ingatlanunkat. Interneten, jól ismert weboldalakon, ingatlanközvetítők adatbázisaiban, illetve az utcán nyitott szemmel járva, falragaszokat is olvastam stb. Elég sok hét eltelt, de nem nagyon sikerült szimpatikus, reális árú, egészséges, lakást találni...
Az "új" ingatlan megvásárlását a már ismertetett dolgokon kívül (emelkedő árak, csak földszinti, vagy liftes felel meg stb.) megnehezítette az is, hogy a vevőtől kapott pénzen kívül egyéb, tartalék összeg nem állt rendelkezésünkre az "új" lakás vételéhez, valamint hitelt sem akartunk felvenni.
Nagyjából mindenki tudja, melyik a leglátogatottabb ingatlan adás-vétellel kapcsolatos weboldal. Igen, a ".com" végű. Na most, ezen egész jó szűrők állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megtalálhasd a számodra legmegfelelőbb paraméterekkel rendelkező eladó ingatlant. Beállítottam a helyet (Budapest, Zugló), kiválasztottam, hogy földszinti vagy liftes legyen az ingatlan stb. Így találtam rá, a szűrés után egy hirdetésre és az ahhoz tartozó telefonszámra, amelyen egy ingatlaniroda hirdetett lakást.
Gyorsan meg is beszéltük az időpontot. Találkozunk a Bp. VIII. ker. Mikszáth Kálmán téren egy irodában. Elérkezett a nagy nap. Régi, körfolyosós épület, jó magas, I. emelet, de van lift. Itt az iroda. Némi várakozás után behív egy szimpatikus úr, Péter.
A képen a ház, amiben Péter cégének az irodája volt (Forrás: Google Maps - Street View utcakép).
Péter részletesen elmondja, hogy cégük azért tud a piacinál némileg kedvezőbb áron ingatlant értékesíteni ügyfeleik részére, mert ezek "banki, bedőlt hiteles ingatlanok". Na most, itt rögtön két dologra is ki kell térnem:
1. Sok ember ekkor rögtön azt mondja, hogy fel is kell állni az asztaltól, mert ilyen ingatlant jó lelkivilágú ember nem vesz. Nos, ezt mi is megjegyeztük Péternek, hogy nem igazán ilyen megoldást keresünk. Mielőtt hirtelen abbahagynád az olvasást, figyeld meg Péter válaszát:
- "Az a helyzet, hogy ezeket az ingatlanokat a benne lakó tulajdonosok, adósok már mindenképp elveszítik. Folyamatban vannak az eljárások. Tulajdonképpen pont azzal teszünk jót nekik, ha valaki mielőbb megveszi a lakásukat, hiszen így a tartozásuk nem fog tovább gyarapodni, és minél hamarabb talál gazdára az ingatlan, annál több pénz marad a tulajdonosnak a terhek kifizetése után."
Ekkor mi valami hasonlót mondtunk:
- "Nem szeretnénk, hogy mi miattunk legyen valakiből hajléktalan!"
Erre ő:
- "Én sem. De nem is lesz belőlük hajléktalan, mert a Nemzeti Eszközkezelő biztosítani fog nekik valahol egy ingatlant, de ebből a lakásból mindenképp költözniük kell. Ha nem maguk veszik meg, megveszi valaki más. Nehéz élethelyzet, az tény. De nem lesznek hajléktalanok. Vagy az Eszközkezelő által biztosított ingatlanba mennek, vagy kivesznek egy albérletet. Egyébként azok közül, akik így veszítik el ingatlanukat, nem minden esetben vétlenek a tulajdonosok a dologban..."
2. A "piacinál valamivel olcsóbb áron" kitétel ne tévesszen meg senkit! Maximum 10-20 %-kal voltak olcsóbbak ezek a lakások a többinél, de ennek is komoly "ára" volt. Az ár az volt, hogy 1.) nem lehet azonnal beköltözni, mert kb. fél évet várni kell a birtokba vétellel a "papírmunkák" lebonyolítása miatt; 2.) a lakás és állapota nem ismerhető meg belülről, csupán a terület (m2) nagysága és egy alaprajz, valamint a ház külső megtekintése volt lehetséges - vagyis az árba bekalkuláltuk, hogy egy nagyrészt felújításra szoruló, esetleg komolyabban lelakott lakásról van szó.
Szóval, Péter végül elmondta, hogy az a lakás, aminek a hirdetésére eredetileg jelentkeztünk, már nincs a portfóliójukban. Vannak viszont más, hasonló lakásaik. Ha érdekelnek a részletek, le kell tennünk az asztalra egy (nem túl jelentős) összeget, alá kell írnunk egy titoktartási nyilatkozatot és megnyílik előttünk a "lista". A lista a "megvásárolható banki bedőlt hiteles ingatlanok" alapvető adatait tartalmazta (pontos cím, m2, épület típusa, ilyesmik).
Itt természetesen egy rövid tanakodás következett. Mérlegeltük azt, hogy egész eddig hiába kerestünk a régi helyett másik lakást, mérlegeltük, hogy az árak egyre intenzívebben emelkednek, amit valamilyen módon ellensúlyozni kellene.
Az ellensúly az lehetne, ha most egy picivel olcsóbban tudnánk lakást venni. Úgy voltunk vele:
1.) Azt a fél évet még kibírjuk valahogy. Édesanyámnak van egy vidéki városban lakása, addig oda költözünk. Max. fél évet tároljuk még a bútorainkat a raktárban, esetleg fizetünk is érte, ha kell.
2.) Bekalkuláltuk, hogy esetleg egy felújításra szoruló lakás lesz az új otthonunk (cserében az olcsóbb árért). De úgy voltam vele, annyi baj legyen, majd folyamatosan felújítjuk, apránként, ahogy tudjuk...
Így aláírtuk a titoktartási nyilatkozatot, és megnyílt előttünk a titkos "LISTA". A listán - legalábbis a budapesti részén - úgy 30-40 lakás szerepelt, némelyikük már át volt húzva (gondolom, elkeltek). Jó részük nekünk megfizethetetlen kategória volt, vagy pedig túl távoli... Volt egy 13. kerületi, Béke téri lakás, ami zajos helyen volt, bár a kerület szimpatikus. Aztán volt 2 zuglói, 14. kerületi is. Péter felnyitotta a laptopját és utcaképeket mutatott a házakról, amelyekben a lakások vannak. Az egyik zuglói lakás Kerepesi úti, liftes ugyan, de nagyon rossz állapotú házban van, körfolyosós... Itt vagy 20-30 lakás van szintenként. Igazi gettó feeling, ide szerintem senki nem költözne önszántából. Maradt 1 lakás, a Kaffka Margit utcai... Igaz ugyan, hogy emeleti, lift nélküli, de ekkor már úgy voltunk vele, hogy muszáj kompromisszumot kötni, és lépni valamit, mert az árak egyre csak emelkednek. Nem várhatunk tovább, cselekednünk kell végre. Szerettük volna a pénzünket mielőbb újra ingatlanban tudni. Úgy voltunk vele, ha birtokunkba kerül a lakás, majd eladjuk és újra veszünk másikat (földszintit, vagy lifteset), vagy kiadjuk és bérelünk másikat, csak legyen újra egy pesti lakásunk. "Mint a régi, szép időkben..." És, ami lényeges szempont: ingatlanban legyen a pénzünk, elkerülendő az értékvesztést...
Így egy rövid megbeszélés után közöltük a döntésünket, hogy nagy valószínűséggel a Kaffka Margit utcai lakás mellett döntünk. Csak még megnézem a házat kívülről is, élőben.
Ekkor egy újabb meglepő dolog történt. Azt mondta Péter:
- "Rendben van. De a többit már nem az én cégem intézi."
Erre elővett valami papírt és ráírt egy cégnevet, egy telefonszámmal. (A csaló adatait írta rá. De ezt gondolom, hogy ő akkor még nem tudta...)
- "A továbbiakat a kiválasztott lakás kapcsán ezzel a céggel tudják majd intézni. Minden egyebet. Hívják majd fel! Értesítem, hogy keresni fogják a lakás kapcsán..."
Ezzel elköszöntünk...
TANULSÁGOK A MAI RÉSZBŐL:
- Lehetőleg ne vásárolj úgy lakást, hogy nincs tartalék pénzed azon kívül, mint amennyit az előzőért kaptál!
- Nem biztos, hogy csak azok vannak nehéz helyzetben az ingatlanpiacon, akiknek a lakása kényszer-értékesítésre került. Lehet, hogy olykor azok is szorult helyzetben lévők, akik "menekvésből" döntenek ilyen ingatlan "vétele" mellett. Velünk pont ez történt, hiszen az ingatlan eladásból származó pénzünk elértéktelenedése elől is "menekültünk". Valamint mielőbb menekülni akartunk egy számunkra élhetetlenné váló (de egyébként kiváló), 3. emeleti lakástól, ami adott körülmények között megnehezítette a mindennapi életvitelünket. Tehát nem mind befektető, nem mind gonosz nyerészkedő, vagy haszonleső, aki banki bedőlt hiteles ingatlan vételére adta a fejét. Gondolkozz! NE ÁLTALÁNOSÍTS!
Tarts velem legközelebb is, és elmesélem, hogyan igyekeztem ellenőrizni a kapott információk hitelességét! A folytatást várhatóan dec. 31-én, kedden teszem elérhetővé. Aztán kedd-péntek váltásban jönnek az újabb részek...
.
UGRÁS A KÖVETKEZŐ, 5. RÉSZHEZ (Kattints ide!)
