12. rész

Kedves Olvasó!

Ne lepődj meg, ha a mai egy kicsit nehezebben érthető rész lesz. Tulajdonképpen maga az ex-ügyvédnőm gondoskodott arról, hogy zavar és ellentmondásosság legyen az ügyben... Ezt igyekszem most úgy leírni, hogy érthetőbb legyen.

Amint arra az előző bejegyzésemben már utaltam, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) előtt lezajlott tárgyalásnak volt még egy nagyon meglepő és érdekes gyanús epizódja. Ez pedig nem más, mint egy számomra addig ismeretlen, új okirat "előkerülése" (!!!), amelyet az ügyvédnő a BÜK részére csatolt be.

A 8. fejezetben részletesen leírtam, hogyan zajlottak az ügyvédnő előtt a dolgok. Egy "aprócska" momentumra azonban nem tértem ki részletesen.  Akkor, amikor az ügyvédnőnél jártam, (tudtommal) alapvetően a következő dokumentumok készültek el:

1.) - ügyvédi megbízási szerződés (köztem és az ügyvédnő között)

2.) - a legfontosabb egy cím nélküli ügyvédi okirat, amelyre én letéti szerződésként tekintettem (mert jellegénél fogva nem is lehet más), de ugyanerre a dokumentumra az ügyvédnő 'megállapodásként' és 'jegyzőkönyvként' is utalt az elején

3.) - illetve a számla az ügyvédi munkadíjról

Jól tudjuk, hogy sem az ember nem tévedhetetlen, sem a technika nem mindig hibátlan. Így érthető, hogy amikor az ügyvédnőnél jártunk, abban egyeztünk meg, hogy először átolvassuk az elkészült dokumentumokat, hogy minden rendben van-e. Mindenkihez került a dokumentumokból 1-1 példány átolvasásra, észrevételezésre.

Amikor azonban az első, nyomtatóból frissen kikerülő példányokat olvastuk, hibákat fedeztünk fel bennük. Betű elütésnek tűnő hibák voltak, pl. a lakcímben, amelyeket korrigálni kellett, mert mégsem elegáns olyan okiratokat aláírni, amelyekben 2-3 furcsa betű elütés van. Szóval, újrázni kellett.

Amennyiben jól emlékszem több mint 4 év távlatából, a szöveg átfogalmazását is volt, hogy kértük, ami újabb nyomtatást jelentett. Arra már nem emlékszem, hogy a hibák miatt egy vagy két alkalommal nyomtatta újra a dokumentumokat az ügyvédnő. De tény, hogy így az amúgy is szűkös helyen a dokumentumok száma megsokszorozódott (hiszen mindenből vagy 5 példány készült), és a dokumentumok körbeadása, aláíratása körüli kis közjáték tökéletesen alkalmas volt a zavar keltésre. Feltételezem, hogy ez tudatos lehetett, mert az ügyvédek nem szoktak ennyire 'pontatlanok' lenni.

A BÜK tárgyalásra az ügyvédnő becsatolt egy addig új, számomra ismeretlen dokumentumot, amelynek jegyzőkönyv volt a neve. Meglepő módon az aláírásommal ellátva! Tekintettel arra, hogy az aláírásom nagyon eredetinek tűnik rajta, ezért elképzelhető, hogy az is. De akkor vajon hogyan került rá az okiratra?

Visszakanyarodva, talán pont akkor kerülhetett rá valahogyan* az aláírásom erre az okiratra, amikor épp körbeadtuk és cseréltük aláírásra az okirat kötegeket. *A valahogyan értelmezése: az aláírandó iratok kötegébe lehetett elrejtve, becsúsztatva. Az aláírásom valódiságát nem vitatom, azonban én ilyen okiratot nem láttam, nem olvastam és nem is kaptam belőle. De akkor mivel tudom bizonyítani, hogy igazam van? Nézzük csak!

Mi bizonyítja, hogy káosz volt az aláírások körül?

Nézd meg ezt a levelet, amelyet az ügyvédnőtől kaptam. Ebben az elmaradt aláírásom hiánypótlására kér fel.

Ezen levél kapcsán az alábbiakat emelném ki:

Az egyik, hogy amikor ezt a levelet megkaptam, a pénzem felett már nem tudtam kontrollt gyakorolni, hiszen ekkor már több mint 2 hete át volt utalva a pénz az ügyvédnő számlájára. Viszont annak a példánynak a hiánypótló (?) aláírását az ügyvédnő annak feltételéül szabta, hogy az ügymenet normális mederben tovább haladhasson (ahhoz pedig nagyobb valószínűséggel NEM az ügyvédi megbízási szerződés, hanem a "letéti szerződés" példányaira lett volna szükség,ezért nem értem, hogy miért mégis az előbbire hivatkozott). Én pedig telefonon rákérdeztem, és az ügyvédnő megerősítette, hogy már csak ezt kell aláírnom, és "sínen lesz az ügy", vagyis "lakásügyem rendezve lesz". Ezért aztán aláírtam, hogy ne akasszam meg a folyamatot.

Kérdés:

Milyen ügyvédi munka az, hogy szeptember 30-án aláírt okiratok esetén csak október 10-én tűnik fel neki, hogy - állítása szerint - valamelyikről hiányzik az aláírásom?

Halkan jegyzem meg, hogy aláírást ilyen módon, utólag "pótoltatni" szerintem eleve szabálytalan, de már azt mondom, hogy gyanús is. Komoly kérdéseket felvet az ügyvédnő ténykedésével kapcsolatban. Miért nem ellenőrizte még ott, a helyszínen az aláírásokat? Miért nem vette észre még aznap az állítólagos hiányosságot?

A másik, hogy ő a levélben (ügyvédi) megbízási szerződésre kért pótló céllal aláírást, nem pedig jegyzőkönyvre vagy egyéb dokumentumra. Ez ha mást nem is, 2 dolgot nyilvánvalóan bizonyít:

- VOLT köztünk ügyvédi megbízási szerződés (amelyet így meg is szegett az ügyvédnő);

- KÁOSZ volt az okiratok aláírása körül, ami valószínűleg szándékosan előidézett helyzet volt és amit sokféle (nem túl nemes) célra is fel lehet használni.  

Szóval, ez egy rendkívül ravasz húzás volt az ügyvédnő részéről, hiszen furcsa volt, amit kért. De saját ügyvédemként megbíztam benne.

Visszakanyarodva arra, hogy miért is olyan érdekes az újabb okirat, a "jegyzőkönyv" előkerülése?

1.) Egy lényeges pontban eltér az eredeti, cím nélküli okirattól (nevezzük ezt "megállapodásnak"). Az eredeti dokumentum ugyanis azt tartalmazta, hogy "az ügyvédnő nem rendelkezik" a köztem és a Sándor cége között létrejött Megbízási szerződésből. Ezt furcsálltam ugyan (nem véletlenül,mert mint később kiderült,ez is MÜK Szabályzatba ütköződolog), de a "nem rendelkezik" belőle (eredeti példánnyal) az NEM jelenti azt, hogy ne készíthetett volna róla fotót, vagy ne jegyzetelhette volna ki. Ráadásul mindezt saját felelősségére tette ügyvédként. Az új dokumentum, a jegyzőkönyv pedig azt tartalmazta, hogy "nem mutattuk be" az ügyvédnőnek a Megbízási szerződést, amely egyszerűen egy közönséges hazugság, nyilvánvaló valótlanság, képtelenség és nem is életszerű (ezt a BÜK is megerősítette).

2.) Az új okirat létezése önmagában is érdekes, mert semmi nem indokolta a létrehozását! Ez egy teljesen felesleges dokumentum!

3.) Ezért újabb kérdés vetődik fel: Vajon mi volt az ügyvédnő célja a két, egymásnak némileg ellentmondó okirat elkészítésével? Talán "csereszabatossá" akarta tenni őket egymással...? (Ugye, érezzük, hogy itt már egyre inkább büntetőjogi kategóriákról beszélünk, mindezekre elég alapos gyanú van a tényállás szerint...) Hogy mit akarhatott az okiratok felesleges szaporításával az ügyvédnő, az valószínűleg örökre rejtély marad. De sok jót nem, az elég egyértelmű...

Tehát nagyon gyanús, hogy miért kellett hibákat ejteni, újra nyomtatni (a káosznak célja volt), sőt hiánypótoltatni, feleslegesen többféle okiratot készíteni (egyiket a tudomásom nélkül)?! És végül: az elkészített dokumentumok példányszáma szintén a megtévesztésemet szolgálta, mert arra utalt az ügyvédnő, hogy a végrehajtónak is külön példánya lesz és még ki tudja, milyen szervezet(ek)nek! 

Tarts velem legközelebb is, akkor be fogom mutatni, hogyan zajlott a kártérítési per I. fokon és milyen kínos kérdéseket került az ügyvédnő!

UGRÁS A KÖVETKEZŐ, 13. RÉSZRE (Kattints ide!)

UGRÁS AZ ELŐZŐ, 11. RÉSZRE (Kattints ide!)

UGRÁS A TÖRTÉNET LEGELEJÉRE, AZ 1. FEJEZETRE (Kattints ide!)