Az ingatlanpiac sötét lovagjai

Otthontalanító

Otthontalanító

Hogyan lehet egy tárgyalási jegyzőkönyv a valóság torz tükre?

2020. február 21. - OttHontalanító

15. rész

 

Először is elnézést kérek, mert ebben a fejezetben már az I. fokú ítéletről szerettem volna írni. De közbejött még valami. Így ma egy igazán rövid, de fontos résszel jelentkezem. Bemutatom, hogy lehet egy tárgyalási jegyzőkönyvvel "kozmetikázni" az elhangzottakon és a tényeken. Mindenki abból indul ki ugyanis, hogy a jegyzőkönyvnek hűen és hiánytalanul kell tükröznie a tárgyaláson elhangzottakat, hogy aki az ügy ismerete és a szereplők meghallgatása nélkül, pusztán "papírok" alapján alkot majd véleményt, annak számára is egyértelmű legyen minden. Vagyis egy ilyen szereplő is helyes következtetésre tudjon jutni. Márpedig másodfokon alapesetben csak papírok alapján ítélkeznek (ha pl. egyik fél sem kéri tárgyalás tartását). Erről egy híres idézet jut eszembe:

 

"az igazat mondd, ne csak a valódit"

(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

 

Szóval, - felmerül a kérdés - lehet-e úgy jegyzőkönyvezni, hogy ugyan igazat írunk le, de a valóságtól mégis eltérő látszatot fogunk kelteni? Igen, lehet. Megtapasztaltam. Mindjárt el is mondom, hogyan lehetséges ez.

Amikor megkaptam az érdemi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, akkor döbbentem csak rá igazán. Az előző, 14. fejezetben felsoroltam kb. 8, perdöntő jelentőségű kérdést, amit feltettem az ex-ügyvédnőmnek, és amelyre ő nem igazán tudott válaszolni. Mellébeszélt, vagy azzal jött, hogy amely kérdéseket a Budapesti Ügyvédi Kamara már feltett számára, azokat én ne ismételhessem meg stb. (Pedig ezek a kártérítésem szempontjából is nagyon releváns kérdések.) A 8 közül felidézek emlékeztetőül 3 kérdést, amelyre nem tudott az alperes ex-ügyvédnőm érdemi válasszal szolgálni:

Milyen konkrét lépéseket tett a pénzem biztonsága érdekében? (Semmilyent.) Pl. Felhívta-e a végrehajtót, vagy elkérte-e M. Sándor szerződését a végrehajtóval? (Nem-nem.)

- Megbízott ügyvédemként miért nem figyelmeztetett semmilyen veszélyre, vagy kockázatra az Ön által szerkesztett okirat kapcsán? (Nincs magyarázat.)

Milyen többlet értéket nyújtott az Ön munkája számomra ahhoz képest, mintha én közvetlenül adtam volna át a pénzt M. Sándornak? (Nyilvánvalóan semmilyent. Ez alapján az ügyvédi érvelés és logika alapján felesleges is lett volna az ügyvéd munkája.)

 

Nos, hogyan lehet mindezt úgy jegyzőkönyvezni, hogy eltűnjön a lényeg? Hogyan befolyásolhatja egy történetről alkotott képünket érdemben egy tárgyalási jegyzőkönyv jogszerűen, de mégis etikailag aggályosan? Nos úgy, hogy a konkrét kérdés szöveghű leírása helyett csak ennyit írunk: "Felperes kérdésére: (...)" vagy "Felperesi jogi képviselő kérdésére: (...)"... Ebből aztán garantáltan nem derül ki, hogy mi is volt az a kérdés.

Sőt, mi több, ahol alperes semmit sem válaszolt, vagy nem tudott / nem akart válaszolni, ott se a kérdés, se a válasz nem szerepel. Mintha egyáltalán nem is lett volna feltéve semmilyen kérdés! Így a 8 kérdésem közül egy sem, és a semmitmondó, mellébeszélő válaszok közül is csak egy került jegyzőkönyvezésre a bíróság által (az is csupán kivonatosan).

 

Ezenkívül voltak még apróbb, a megértést megnehezítő pontatlanságok a jegyzőkönyvben. Pl. nézzük azt, hogy csak egy "i" betű mennyire meg tudja változtatni a szöveg jelentését:

1. Felperes azt szerette volna, hogy "ügyvédi letétbe teljesítsen" (nyilván a pénzt).

VAGY

2. Felperes azt szerette volna, hogy az "ügyvéd letétbe teljesítsen".

Van különbség a kettő között? Igen, ég és föld! Nem mindegy ugyanis, hogy "ügyvédi letétbe" akarok teljesíteni (ami egy önálló jogi intézmény neve), vagy azt akarom, hogy az ügyvéd(em) teljesítsen (valaki más embernek) letétbe (vagyis utalja tovább a pénzem). Nekem nyilván az 1. volt a szándékom, a 2. pedig egy félreértésre okot adó, zavaró szószerkezet.

 

Szóval, lényeg a lényeg: jegyzőkönyv kiegészítésre vonatkozó kérelmet kellett benyújtanunk a bíróságra, mivel az elkészült jegyzőkönyv nem segítette elő hűen, pontosan az elhangzottak korrekt megértését.

Ha ugyanis magukat a kérdéseket nem írjuk le konkrétan a jegyzőkönyvbe, akkor úgy tűnhet, mintha a másik fél hiánytalanul választ tudott volna adni a neki feltett kérdésekre. Mintha minden rendben lenne. Nos, erre még keresem a jó szót. Eddig valami olyasmi jutott eszembe, mint a TAVASZ, csak R betűvel kezdődik...

 

 

UGRÁS A KÖVETKEZŐ, 16. FEJEZETRE (Kattints ide!)

UGRÁS AZ ELŐZŐ, 14. FEJEZETRE (Kattints ide!)

UGRÁS A TÖRTÉNET ELEJÉRE, AZ 1. FEJEZETRE (Kattints ide!)

A bejegyzés trackback címe:

https://otthontalanito.blog.hu/api/trackback/id/tr1015473836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása